A Kisfaludy Stróbl Zsigmond tervei alapján 1947-ben elkészült szobor Budapest egyik jelképe. Az eredetileg több kisebb szobrot is magában foglaló kompozíció korábbi neve Felszabadulási Emlékmű volt, melyet a szovjet hadsereg haditettének emlékére állítottak. A kommunista rezsim bukása után a szovjetekre utaló jeleket eltávolították. A felemelt kezében pálmafaágat tartó nőalak előtt eredetileg egy hat méter magas, géppisztolyos szovjet katona bronzszobra állt. Mögötte egy három méteres katona kőszobra kapott helyet, bal oldalán fáklyás, jobb oldalán pedig sárkányölő bronz alakok voltak. A kőből készült katona szobrát az 56-os forradalom idején ledöntötték, a bronzkatonát pedig a Szoborparkba vitték. A megmaradt 14 méteres nőalakot egy időre letakarták, majd St.Auby Tamás tervei alapján 1993-ra teljesen átalakították az emlékművet. A cirill betűs feliratok helyet új feliratot kapott. A 235 méter magas Gellért-hegy fölé, talapzatával együtt 40 méter magasra emelkedik a szobor, ennek köszönhetően a főváros több pontjáról is jól látható az emlékmű. Egy népszerű legenda szerint a Gellért-hegyen álló szobor eredetileg Horthy István kormányzó-helyettes emlékére készült, aki a fronton hunyt el repülőbalesetben. Kisfaludy Stróbl Zsigmond elismerte, hogy megbízást kapott az ifjabb Horthy budapesti szobrának kivitelezésére, azonban ez a sosem készült el, és a tervek sem hasonlítottak az elkészült Szabadság-szoborra, így tiltakozott a legenda ellen is. Bár a Horthy emlékmű és a Szabadság-szobor közötti párhuzamnak nincs valóságalapja, az viszont ismeretes, hogy a sárkányt megölő mellékalak kompozíciója, amely a fasizmust jelképezi, azonos Kisfaludy Stróbl egyik későbbi, Nyíregyházán felállított huszáremlékművével, amelyen a magyaros ruházatot viselő férfialak végez a bolsevizmus sárkányával.
